Sződ község Magyarországon, Pest megyében, Budapesttől északkeletre 30 km-re, Váctól délkeletre 7 km-re fekszik, a Dunától való távolsága 3 km.
Iskolánk, a Sződi Hunyadi János Általános Iskola, Sződ község – 760 éves település – egyetlen iskolája. Intézményünk őse, a Sződi Római Katolikus Felekezeti Elemi Iskolaként (1766-1948) működött, majd 1948. július 17. óta állami iskolaként látja el a
sződi és környékbeli gyermekek oktatásának-nevelésének feladatát. A község hosszú időkre visszanyúló történetében már 1770-től található írásos adat arról, hogy 1766-ban bizony már létezett iskola Sződön. A korai időkben még nehéz volt a földműves munkáknál nélkülözni a gyermekkezek segítségét, de a 19. századra a gyerek már egyre több időt tölthettek az iskolában. Szüleik elfogadták a tankötelezettség törvényben rögzített szükségességét. A polgári fejlődés követelménye volt ugyanis az alapműveltség megszerzése, az elemi ismeretek elsajátítása.
Sződön 1895-ben még zsúpfedeles iskola létezett. Ezt 1907-ben a templommal párhuzamosan két tanteremmel bővítették ki, ahol kezdetben összevontan, osztatlanul tanultak a diákok egy tanító segítségével. 1938-ra az iskola már öt tanteremmel rendelkezett, amikor megépült a Dózsa György úti szárny is.
1910 és 1944 között a 12. életévüket betöltött sződi gyermekek gazdasági ismétlőiskolába jártak, ahol mezőgazdasági oktatás is folyt (földművelés, növénytermesztés, főzés,
kézimunkázás).
A II. világháború idején a tantermek a katonák elszállásolását és kórházi célokat szolgáltak. Nagy munkát jelentett ezek helyreállítása a háború utáni időszakban.
A folyamatos építkezések után 1990-ben elkészült az iskola sportpályája, és ebben az évben vette fel az intézmény a korábbi úttörőcsapat, Hunyadi János nevét. 2004-re már egy korszerű, szép iskolaépület díszítette a községet. A fejlesztéseknek és beruházásoknak köszönhetően azóta új tantermekkel bővült az épület. Sződ népszerűségének köszönhetően egyre többen költöznek a településre, amely szükségessé teszi a jelenlegi iskolaépület bővítését. A párhuzamos osztályok indítására az egyre több beiratkozó gyermek miatt van szükség.
Tanulóink jó eredménnyel végeznek a 8. osztályban, és a környező középiskolák és gimnáziumok, technikumok és szakképző iskolák diákjaiként tanulnak tovább. Az iskola több évtizedes története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű emberek együttélésének gyakoroltatására. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi, és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő-oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak
tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek kompetenciáinak fejlesztését is.
A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldoguló embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni az e falak között felcseperedő polgároknak!
Felhasznált irodalom:
- Volentics Gyula: Sződi tablók könyve
- https://www.szod.hu
