HAT-KP-1-2023/1-000094
Az idei tanévben immáron harmadszorra jut el iskolánk a Határtalanul pályázat segítségével külföldre. Az idei tanévben, júniusban négy napra utaztunk el Szlovéniába és Horvátországba. Mivel Zrínyi Miklós (1620-1664) emlékév van, ezért a látnivalók zöme a költő, politikus, hadvezérhez kapcsolódik. A mai Szlovénia és Horvátország sorsa már az Árpád-kor óta összekapcsolódik a történelmi Magyarország sorsával, így számos egyéb, magyar emlék is található a térségben. Mivel június közepén utaztunk, ragyogó idő kísérte utunkat, még vonzóbbá téve az egyébként is csodálatos utat. 24 hetedik osztályos tanuló jött velünk, akiket ketten kísértünk az iskolából, Gyetvai Marika néni, és jómagam, aki a pályázatokat írom. Harmadik éve utazunk az Istria-94 Tours utazási irodával, akiket jó szívvel ajánlottunk a sződligeti iskola számára is, mivel az utazási gyerekbarát szemlélete meggyőzött minket arról, érdemes hosszú távon velük utazni.
1. nap
A kora reggeli indulás után Szlovénia volt az első úticélunk. Itt a Muravidék nevezetességeit jártuk be. Először a lendvai látnivalókat néztük meg. A várhoz vezető kaptatót megmászva elénk tornyosul a 12. századi gyökerekkel rendelkező, hegyoldalba épített vár. Mai formáját az Esterházy hercegeknek köszönhetjük, akik az uralkodó iránti lojalitásból L alakúra terveztették, hogy ezzel hálálják meg Lipót császár számos jótéteményét, amivel a család vagyonának gyarapodását lehetővé tette. A vár múzeumként működik, ahol az állandó kiállítások közül kiemelkedik Zala György kiállítása. Zala György a Monarchia korának jelentős szobrászművésze volt, aki a Millenniumi emlékmű szobrairól vált világhírűvé.
Utána a vár tövében található Szent István szobrot és a Szent Katalin templomot néztük meg, majd a Makovecz Imre által tervezett művelődési ház és színház épületével zártuk a lendvai látnivalók sorát.
Utunkat egy közeli gazdaságban folytattuk, ahol megismerkedtünk az akvapónia fogalmával. Az élelmiszer-termelés egyik fenntartható módja az akvapónia, aminek alapelve, hogy a halak ürüléke tápanyagokban gazdag vízzel látja el a növényeket, a növények pedig megtisztítják a halak számára a vizet, így egy folyamatos körforgás jön létre.
A nap további látnivalói: Göntérháza szoknyás haranglába és Dobronak két nevezetessége: az általános iskola és Dobronaki György háza (barokk tudós, jezsuita szerzetes, a nagyszombati egyetem első rektora). Majd Selo (Tótlak, Nagytótlak) következett:, ahol egy Árpád-kori körtemplomot néztünk meg (Szent Miklós templom)., ami freskóiról híres.
Kapornakon egy tájházat néztünk meg, Bántornyán pedig egy középkori, Aquila János freskóival díszített templomot.
2. nap
Először Csáktornyát, a Zrínyi család várát néztük meg. A vár téglából épült, igen impozáns történelmi látnivaló. A kiállításon a Zrínyi családdal ismerkedhettünk meg. Felidéztük a négy legjelentősebb Zrínyi életútját, Zrínyi Miklós és dédunokái, Miklós és Péter és Ilona tragikus sorsát.
Utána Varasdot néztük meg. Varasd a török kor idején Horvátország fővárosa volt. Megnéztük a városházát, aminek dísze egy holdnaptár. A Draskovics és Patatcic paloták megtekintése után fagyiztunk egy jót. Utána egy hosszabb út várt ránk, mivel el kellett jutnunk Kraljevicába, ahol a szálláshelyünk volt.
3. nap
A gyerekek számára ez a nap volt a legizgalmasabb. A napot Rijekában kezdtük. Rijeka / Fiume Horvátország harmadik legnépesebb városa, Horvátország legjelentősebb kikötővárosa, az Osztrák-Magyar Monarchia egykori legfontosabb kikötője. Itt megnéztük a hullámtörő gátat, amit Mária Terézia utasítására a Magyar Királyi Hivatal főmérnöke, Hajnal Antal tervezett, majd a Baross Kikötőt, melyet Baross Gábor vasminiszterről neveztek el, akinek az emléktábláját a Transadriatik épületének falán megkoszorúztunk. A belvárosban elmentünk a Hauszmann Alajos tervei alapján készült villához, amely egykor Gróf Batthyány Lajos nyaralója volt, ma pedig tengerészeti kiállításnak ad helyet. A látnivalók közül kiemelkedő élmény volt a piac, különösen a tengeri halakat és egyéb különlegességeket árusító halpiac épülete. Az épület vasszerkezete miatt a mi Nyugati pályaudvarunkhoz hasonló. A piacon mindenki kedvére vásárolhatott – főleg gyümölcsöt, amit szinte mindenki vett. A Korzón mindenki kapott egy kis szabadidőt, így a gyerekek „egyedül” fedezhették fel a nagyvilágot – és kedvükre vásárolgathattak.
Ezután Trsat vára következett, amit a Frangepanok építettek a 13. században.
Majd elindultunk Opatija/Abbázia felé. Abbázia az Osztrák-Magyar Monarchia legkedveltebb tengerparti üdülője volt, ma is híres a luxusáról. Itt sétáltunk egyet a százéves sétányon, ahonnan csodás a panoráma a Kvarner-öbölre. A nyaralóváros belvárosának megcsodálása mellett tengerpartját is megnéztük. A városka mediterrán hangulatával, csodás növényzetével kis ékszerdobozként tündököl az Adriai-tenger partján. Megállunk a Hotel Palace Bellevue-nál, amely Markusovszky Lajos 1848-49-es tábori főorvos, később akadémikus, az orvostovábbképzés és közegészségügy megreformálójának utolsó lakhelye volt. A Belvedere Szálló Szegő Kálmán orvos emlékét őrzi, itt működtette gyermekszanatóriumát harminc évig, egész 1924-ig. A Minach-villánál gróf Andrássy Gyula emléktáblája jelzi, hogy ott töltötte élete utolsó napjait a kiegyezés egyik létrehozója, Magyarország miniszterelnöke, a Monarchia külügyminisztere.
A napot egy csodálatos hajókázással zártuk, amit egyéni programként illesztettünk a napi események közé.
4. nap
Az óvárosi séta során megnézzük a Szent László által alapított, II. András által befejezett, eredetileg Szent Istvánnak szentelt székesegyházat, amelynek a tatárjárás után maradt romjain emelkedik a jelenlegi katedrális. Tovább haladva megnéztük a Kőkaput, a Szent Márk-templomot, az Országgyűlés épületét és a Báni palotát. Az alsóvárosi Jellasics téren, a szobor rég- és közelmúltjával kapcsolatban szót ejtettünk az 1848-49-es szabadságharcról és a délszláv háborúról is.
Ezzel zártuk a csodálatos négy napunkat, buszra szálltunk, és elindultunk hazafelé. Az esti órákban érkeztünk Sződre, tele színes emlékekkel.
